A Zemplén ékszerdoboza 

Füzérradvány látnivalói:

Füzérradványi Károlyi Kastély

A turistákat vezetett parktúra várja a kastély csodálatos angolkertjében. A kastélypark több száz éves platánjaival, terebélyes hársfáival, többtörzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú történeti kertje.

Fenyő Allé

Füzérradvány egyik jelképének számít az igen látványos, mintegy 800 méter hosszú, kettős fenyőfa sor. A páratlan körpanorámával rendelkező helyen futó allé a Hegyközt átszelő országútból kiágazó és a Károlyi-kastély parkjának egykori déli főbejáratáig vezető, nyílegyenes utat övezi. Ültetése, mint oly sok más alkotásé a környéken, a gróf Károlyi családhoz fűződik. Gróf Károlyi Ede, a radványi kastély és a csodálatos angolpark 19. század közepi megújítójaként ismeretes. Az ő utasítására ültettek el itt, a kastélyba vezető magánút két oldalán számos különleges erdei fenyő csemetét az 1850-es években. A világlátott Ede gróf, akinek ereiben anyja révén francia vér is folyt, jól ismerte Európa legszebb és leghíresebb kastélykertjeit. Az 1848-49-es szabadságharc utáni száműzetéséből 1850-ben hazatérve e tudásra támaszkodva látott hozzá radványi kastélya és parkja megújításához. Az allét az erdei fenyő egy különleges változatával, egy "pinus sylvestris virgata" klónnal ültették be, amely ma is jól felismerhető a fasorban. Amint azt a legújabb kerttörténeti kutatások bebizonyították, Ede gróf kertépítési munkálatait intézője és főkertésze, Czapáry István irányította. Alighanem neki köszönhetjük e híres fenyőallé telepítését is. Az azóta eltelt szűk két évszázadban, különböző okokból (pl. széldöntés, tűzvész, betegségek), sajnos számos "virgata" példány elpusztult. Szakszerű kertészeti hozzáértés, szándék, vagy épp anyagi lehetőségek híján kerülhetett ide pótlásként egyre több, az eredetitől eltérő fenyőfaj, így főleg fekete fenyő, vagy "sima" erdei fenyő is. Így ma már csak a fenyőegyedek mintegy feléről mondhatjuk, hogy "még látta Ede grófot".

Ennek ellenére a radványi kettős fenyőfasor ma is megkapó látvány. Élmény rajta végiggyalogolni. Szeretik is radványiak és turisták egyaránt! Egykor a fasor déli végében állt a Hegyközi Keskeny Nyomtávú Vasút "Füzérradvány" állomása. A Károlyi László gróf által 1924-ben gazdasági célból építtetett "kisvasút", ami a környék szinte egyetlen tömegközlekedési lehetősége volt, egészen 1980-ig szolgálta a környékbelieket. A vasúttal érkezők vagy indulók mindig oda-vissza gyalogolhattak a fasorban.

A fenyőallé északi végében, a 2015-ben rekonstruált déli kastélypark-bejárat mellett kis erdei jel őrzi a hazai arborétumok és gyűjteményes kertek szövetsége 2015-ös radványi megalakulásának emlékét.

A természetvédelmi területnek számító fasor mai tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Aggteleki Nemzeti Park.

Református templom

Rozványi Dávid írót versírásra ihlette a Füzérradványi Református Templom ablaka

A Fő utca és a régi falu képe

Az Árpád-kori eredetű falu minden bizonnyal legrégebbi részét képezi a mai Fő utca. A felső végében fakadó Falu-patak vizének két oldalán futó, erős lejtésű, jellegzetes hegyközi utcából páratlan szépségű panoráma nyílik az egész községre, templomaira, és kastélyparkjára. A tájegységre jellemző, kő alapú, hosszú fa tornácos, 18-19. századi parasztházak egész sora őrződött meg itt, alkotva ezzel egységes és igen hangulatos faluképet. A hátsó udvarokba benézve nem csak a megszokott gazdasági épületeket, ólakat, csűröket látunk, de újabb, önálló lakóházakat is. Ez annak jele, hogy egykor a bővülő családok a szülők telkének mélyén építettek újabb lakóházakat maguknak. 

Ugyanakkor a Fő utca nem valamiféle skanzen, hanem nagyon is élő településrész, kedves idősebb, vagy épp fiatalabb lakókkal. A Falu-patak forrásából kristálytiszta, iható víz fakad, amit minden kirándulónak érdemes megízlelnie! A forrás körül pihenőhely és kis szabadtéri színpad épült, ahol alkalmanként falusi rendezvényeket, előadásokat tartanak. A Fő utca közepén, a terepadottságokat kihasználva, az út melletti tereplépcsőbe ún. lyukpincéket vágtak, amelyek ma is emlékeztetnek a falu egykori bortermelésére. A támfal mai állapotában 1940-ben épült fel. Az utca alsó végén álló házban működtek Radvány fontos „közintézményei”, mégpedig a kocsma és a szövetkezeti bolt. Utóbbi helyiségben működött korábban 1945-ig a helyi „Hangya” szövetkezet irodája és boltja. A Fő utcában eredő Falu-patak végigfut egész Füzérradványon, hogy a kastélyparkot is átszelve, vizét egy mesterséges gáttal visszaduzzasztva az angolpark egyik legfőbb látványosságát, a Nagy Halastavat hozzák létre belőle

Szent Eduárd Római Katolikus Plébániatemplom

Az Árpád-kori eredetű Radvány minden bizonnyal irtástelepülésként jött létre, kis lélekszámú lakossága nem alkotott önálló falut, így templomuk sem volt. A helyi hívők a szomszédos, „templomos” falvak valamelyikét, pl. Vityt vagy (Kovács)Vágást látogathatták. Bár egyes történészi vélemények szerint legkésőbb a 15. században már állhatott itt templom, de ennek ma sem írott, sem régészeti nyomát nem ismerjük. Az első, immár biztosan létezett radványi templomról egészen későn, a reformáció vidékünkön való elterjedése után, csak a 17. század elején szerezhetünk tudomást. Az első radványi kastély felépíttetője, a református Réthey Péter birtokos volt az, aki uradalma központjában reneszánsz stílusú templomot kezdett el építeni, valahol a mai katolikus templom környékén. Ez 1626-ban, Réthey halála után még befejezésre várt, de tornyáról még 1665-ben is azt jegyezték fel, hogy nincsen készen. Komoly fordulatot jelentett, hogy 1686-ban, egy bő évszázados református birtoklás után a Füzéri (Radványi) uradalmat királyi adományképpen a hithű katolikus Károlyi család kapta meg, amelyhez néhány év múltán megszerezték Radvány falut is. A Károlyi család ugyan nem költözött a faluba, de mind ők, mind pedig a birtok – ezután mindig szigorúan katolikus – bérlői nagy gondot fordítottak jobbágyaik hitéletére. Épp egy ilyen birtokos családhoz, a radványi kastélyt is felújító, kriványi Dessewffy családhoz köthető a korai templomnak a katolikusok számára való elfoglalása és lebontása. Helyén, immár egészen biztosan a mai telkén (!), a Templom-dombon egy új, immár katolikus szertartású kőtemplom épült fel. A templom titulusa a Boldogságos Szűz Mária látogatása, a magyar egyházi hagyományban: Sarlós Boldogasszony volt. Ezen időszakban Radvány nem volt önálló egyházközség, hanem a hasonló körülmények között helyreállított, füzéri plébánia fíliájának számított. 1807-ben lett csak önálló a radványi plébánia, nyolc környező filiával. Első plébánosa, Kopcsay András is ez évben kezdhette meg működését. . Egy 1808-as leírás szerint „A’ templom kisded kő épület, fa tornyotskája vagyon, és valamint ez úgy a’ Templom is zsindelyfedél alatt vagyon.” Ekkor kezdtek hozzá a szomszédos telken a ma is álló plébániaház felépítéséhez is, ami 1-2 év alatt el is készült. Maga a templom viszont a 19. század elejére olyannyira leromlott, hogy egyenesen összeomlással fenyegetett, az 1820-as évekre használhatatlanná vált. Így kerülhetett sor arra, hogy a Károlyi család akkori feje, nagykárolyi gróf Károlyi István (1797-1881) a korábbi templom helyén 1830-ban felépíttesse a ma is álló plébániatemplomot. A klasszicista stílusú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati harangtornyos templom új védőszentje – Magyarországon máig egyedülálló módon – Szent Eduárd lett. A Hitvallónak is nevezett Edward Anglia királya volt a 11. században, így kb. a mi Szent István királyunk kortársa volt. Az építtető István gróf ekkor már 9 éves fiának, Károlyi Edének, Radvány kiszemelt örökösének védőszentje nevét adatta hát az újonnan emelt templomnak. A ma műemléki védettségű épület legdíszesebb része a gazdagon faragott kőkeretes nyugati bejárat. Ennek latin nyelvű felirata egy ún. chronogramm, vagyis egy számot rejtettek el benne: kiemelt betűit római számként összeadva felépítésének dátumát: az 1830-as számot kapjuk meg. A templom felszereléséről is a Károlyi család gondoskodott. Oltárképét és az eredetileg a mellékoltáron szerepelt Mária-festményt Ede gróf megbízásából festette Klimkovits Béla, neves kassai festő, Benczúr Gyula tanítványa. (Egyes vélemények szerint a Szent Edwardot ábrázoló oltárképen a király elé járuló nemesek között a kék palástos alakban, aki egyik kezével adományt ad, másikkal egy saroktornyos épület (kastély?) tervrajzát tartja, maga Károlyi Ede lenne.) Orgonáját Károlyi László gróf készíttette a radványi templom számára 1894-ben az Országh Sándor és Fia orgonaépítő céggel. Figyelemre méltó még a templom sekrestyéjének külső falán látható Madonna a kisded Jézussal dombormű, amely eredetileg a Károlyi-kastélypark II. számú villáját díszítette. A polikróm zománcdíszes, art deco stílusú terrakotta alkotást a katolikus hívek a kastély államosításakor mentették ki eredeti helyéről és építették be templomuk falába.
A  templom ma is rendszeres szentmisék helyszíne, ma a pálházai plébániakörzet része.

Égbekiáltó gyökerek köztéri alkotás

Az alkotás alapanyagát egy, a Károlyi kastély parkjában kidőlt tölgyfa szolgáltatta

Art Galéria

Füzérradvány legújabb kiállítóhelye, a faluhoz kötődő, kortárs szobrászok, festőművészek, grafikusok munkáit bemutató Art Galéria 2015 májusában nyitotta meg kapuit. A tárlatnak helyt adó épület a község egykori református iskolája volt, amelyben két tanterem mellett a tanítói lakás is elfért egykor. A nyaranta Füzérradványban megrendezett, több évtizedes hagyományú művésztelep alkotóitól származó művek helyben meg is vásárolhatóak.

Székelykapu

Füzérradvány kitárt kapukkal várja a turistákat

Temető

Füzérradvány első temetője minden bizonnyal a mai katolikus templom körül húzódott. Új, immár a településen kívül elhelyezkedő temető megnyitására, Mária Terézia királynő utasításának megfelelően, valamikor a 18. század végén kerülhetett sor. A kis kerítéssel övezett, nyugaton díszesen faragott fakapuval rendelkező temető ma két részre oszlik. Az úthoz közelebbiben zömmel a római katolikus, míg az attól távolabbi részben a református felekezetű radványiak temetkeztek. A katolikus temetőrész értékes elemei a gazdagon díszített, 19. századi öntött vas sírkeresztek, amelyek közeli felvidéki vasöntő műhelyekből kerültek ki. E temetőrészben nyugszik az elmúlt 200 évben a községben szolgált számos plébános és káplán. Sírjaikat az egyházközség tagjai gondozzák. A református temetőrészben a az ősi, fejfás („kopjafás”) sírjelek szép – és egyben utolsó – példányait csodálhatjuk meg. 

A ravatalozó melletti temetőrészben a sírkertet fenntartó helyi önkormányzat díszsírhelyeinek parcellája található. 

Tuzinka-forrás

Füzérradvány külterületén, a Kossuth Lajos útból kiágazó, az egykori illitbányához vezető, erdészeti út mellett egy természeti védelem alatt álló forrás található, amely igen régi múltra tekinthet vissza. Az itt felszínre bukkanó vízfolyást Pajna-pataknak hívjuk. Mai, modern forrásfoglalatát látva kevesen gondolnák, hogy a forrás évszázadokon át része volt a Károlyi-kastélyt ellátó vízrendszernek. Egykor vízhozama a mainak sokszorosa lehetett. Tanúja ennek az a hatalmas és meredek falú horhos, patakvölgy, ami a forrástól egészen a kastélypark Nagy Halastaváig tart.

A Tuzinka-forrás vizét felszín alatti csőrendszer szállította az innen délkeletre található Károlyi-kastélyig, ahol ivóvízként, szökőkút töltésére, de a park növényeinek öntözésére is használták. A Tuzinka ilyen formán összeköttetésben állt a Károlyi-kastély forrásokból, patakokból, a két halastóból, ciszternákból és egy Vilyi-pusztai fúrt kútból álló, sok kilométeres vízrendszerével. A 20. század második felében a kastéllyal való összekötés megszűnt, azóta a sajnos igen kis vízhozamú forrás ismét csak szabadon folyik – a környező erdő állatainak örömére.

Zsidó temető

Bár Radványban és környékén már a 18. században feltűntek és be is költöztek zsidó vallású lakosok, létszámuk csak az 1840-es évektől mutatott számot tevő gyarapodást. A faluba költözött néhány család első sorban kocsmabérléssel, kisiparral és kiskereskedelemmel foglalkoztak. Saját szigorú vallási előírásaik, illetve a keresztények felől tapasztalható kirekesztés miatt temetőjük messze a falun kívül és persze, a keresztény temetőtől is elkülönülve kaphatott csak helyet. 1944-ben a helyi zsidó lakosságot előbb a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan az auschwitzi megsemmisítő táborba szállították. A holocaustot csak kevesen élték túl, később ezek döntő többsége is elhagyta az országot. Ilyen módon a radványi zsidó temető fenntartó közösség nélkül maradt. Az eldugott, apró sírkertet a rendszerváltás utáni évtizedekben nemzetközi zsidó szervezetek támogatásából rendbehozták, kerítéssel vették körül és ma is rendszeresen

Füzérradvány története:

A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte.

Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.

1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt, majd 1603-ban Báthory Erzsébetre, gróf Nádasdy Ferenc hitvesére.

1620-ban már a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a vidék ura. 1626-ban az özvegye a leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát az ott kastély módjára épült kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be.

Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdynak, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve Füzért és tartozékait is.

1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének adományozta Radványt, melyet 1686-ban Károlyi László kap meg királyi adományként. A királyi adományozással megkezdődött a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története.